Munkában – Hugyecz Attila

2024.05.10. 8:58
A számok, adatok racionális világát maga mögött hagyva lépett új, izgalmas és egyben kevésbé kiszámítható területre Hugyecz Attila. A korábban elsősorban adatelemzéssel foglalkozó szakember chief international officer beosztásban a nemzetközi kapcsolatok szakterületét vezeti.

Ősszel lesz tíz éve, hogy Hugyecz Attila csatlakozott a két új blokk megépítésén dolgozó szakembergárdához. Először a Miniszterelnökség csapatában, majd a Paks II. Zrt. munkatársaként. Jelenleg chief international officer a titulusa, aminek pontos magyar megfelelőjét – mint megjegyzi – nem is tartották fontosnak meghatározni, hiszen nemzetközi környezetben mozog, feladata a Paks II. Zrt. nemzetközi kapcsolatainak szélesítése, erősítése. Az általa vezetett, vezérigazgatói kabinethez tartozó szakterületen egyelőre hárman dolgoznak – Attila mellett Bójás Ildikó és Takács Károly – de tekintve, hogy ez a terület egyre hangsúlyosabb a projektben, a csapat várhatóan bővülni fog.

A munkánknak három fókusza van: kétoldalú kapcsolatok kiépítésével a Paks II. számára létesítési és üzemeltetési tapasztalatokat gyűjteni a VVER-1200-as blokkok megrendelőitől és üzemeltetőitől; a nemzetközi szervezetekben való részvételünket erősíteni szintén a társasági tudásbővítés érdekében; illetve növelni a társaság és a projekt ismertségét és elfogadottságát Nyugat-Európában.


A kétoldalú kapcsolatok tekintetében elsősorban a VVER-1200-as blokkokkal rendelkező országokat tekintik potenciális partnernek, tehát Fehéroroszországot, Törökországot, Egyiptomot, Bangladest és Kínát. Ezek a kapcsolatok, mint Hugyecz Attila mondja, különböző stádiumban vannak. A kiépítés metodikája azonban általában hasonló, először a diplomácia szintjén kell felvenni a kapcsolatot, majd a külpolitikai szándéknyilatkozatok birtokában előbb a topmenedzsment találkozik, jellemzően ezt követően lehet csak tartalmasabb szakértői szintű együttműködést folytatni. – Az első a külpolitikai szint. Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztériummal karöltve készítjük elő, ismerni kell ezeket a külpolitikai relációkat, fel kell térképezni a külügyi, diplomáciai vonatkozásokat ugyanúgy, mint a telephelyi információkat – jegyzi meg. 

Ez nagyon izgalmas terület, magam is sokat tanulok.


Ha külpolitikai szinten zöld utat kap az együttműködés, a következő állomás a vezetői találkozó, és ez után jöhetnek a konkrét, jól hasznosítható, technikai kérdések. A török és a fehérorosz projekt esetében már ennél a stádiumnál tartanak, egy nagy kínai atomerőmű-építő céggel már létesült együttműködési szándéknyilatkozat, Egyiptom és Banglades esetében pedig a diplomáciai háttérmunka folyik. 

Február elején a Paks II. meghívására török szakemberek érkeztek Magyarországra, a hónap második felében pedig a fehérorosz atomerőműben jártak a társaság szakemberei, köztük természetesen Hugyecz Attila is. – Egy hetet töltöttünk Fehéroroszországban PIG-es és MIG-es kollégákkal (Program és Műszaki Igazgatóság – szerk.). Mivel Paks II.-nél az első betonöntésre készülünk, ezúttal elsősorban erre fókuszáltunk, ezt a kérdéskört jártuk körbe. A látogatás hatékony lebonyolítása érdekében természetesen előzetesen összegyűjtöttük az első betonra vonatkozó kérdéseinket, adtunk időt a fogadó félnek, hogy fel tudjon készülni válaszokkal. Itt abszolút gyakorlati, technikai kérdésekre kell gondolni, valójában ez az együttműködéseink célja. Ilyen kérdések voltak például, hogy hogyan kezelték azt, ha betonozás közben túl meleg volt, vagy esett az eső; milyen kapacitású betonüzemet használtak, a vastag betonokat hogyan öntötték és hogyan tömörítették, illetve műszakváltáskor hogyan léptettek ki és be rövid idő alatt több ezer embert a telephelyre – részletezi a szakember. 

A szakterület-vezető hozzáfűzi: a minket felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztérium ösztönzi, hogy olyan országokkal is ápoljunk szakmai kapcsolatokat, ahol ugyan még nem működnek atomerőművek, de van esély arra, hogy később magyar cégek egy ottani atomerőmű-építési projektbe beszállítsanak. Ilyen ország például Szaúd-Arábia, Üzbegisztán, vagy akár Kazahsztán. Ezekkel az országokkal is folytatunk ezért szakmai együttműködést. – Ezekben az esetekben a Paks II. projektnél szélesebbre kell tárni a látókörünket, szélesebb értelemben képviseljük a magyar gazdaság érdekeit – magyarázza. 

A szakterület mindezen túl törekszik arra, hogy elősegítse és koordinálja a Paks II. nemzetközi szervezetekben való részvételét, beleértve mások mellett a WANO, a Nucleareurope és az EUR szervezetét. Itt, akárcsak a kétoldalú kapcsolatok esetében a létesítési és üzemeltetési tapasztalatok begyűjtése a cél, de a formálódó jövőbeni nukleáris szabályozás időben történő megismerése és alakítása is feladat. A szervezetitudás-bővítés érdekében e szervezetek nukleáris iparról szóló tanulmányainak feldolgozását is szeretnék a kollégák körében közkinccsé tenni. A szakterület harmadik feladata az, hogy a céget jobban láttassák a nyugat-európai atomenergetikai térben. – Aktívabbak kívánunk lenni nemzetközi konferenciákon, kiállításokon. Célunk, hogy lássuk a piacot és lássanak minket is. Ha megismernek bennünket, ha jó kapcsolatokat építünk, reményeink szerint a nyugati nukleáris térben kialakul egy erős szakmai kapcsolat, ami a mostani szankciós környezetben ahhoz is hozzájárulhat, hogy kevésbé gátolják a projektünket – részletezi Hugyecz Attila. 

Noha nemzetközi kapcsolatok doktori iskolába jártam, kiléptem a komfortzónámból, amikor elvállaltam ezt a feladatot.


A szakember rávilágít, hogy a mostani terület az egyes lépések bizonytalan kimenetele miatt merőben más, mint az eddigi munkái. – Én egy kicsit „kocka” vagyok. Korábban nagyon sok energiapiaci elemzést végeztem, leginkább adat alapon, ahol tudtam, hogy minél többet dolgozunk, annak annál több eredménye van. Vagyis az előző feladatkörömben rajtunk múlt az output, itt viszont koránt sincs így: most sokkal több a külső körülmény, ha úgy tetszik kockázat: a nagy geopolitikai-, diplomáciai folyamatokra csak mérsékelten tudunk hatást gyakorolni – fejti ki Hugyecz Attila. 

Bennem mindig is erős volt a tudásvágy. Ez a munka most viszont elsősorban a társasági tudás, az atomerőmű-létesítéssel kapcsolatos társasági tudás és tapasztalatok bővítését szolgálja.


Egyéni és cégszinten is fontos az alázat, el kell fogadni, hogy a Paks II.-nél is van még mit tanulni, a munkatársak többsége nem dolgozott még erőműépítésen, de ha dolgozott is, nem olyanon, amilyen Pakson épül – mondja.


 

Attila Nógrád községben nőtt fel, s az ország egyik legjobb technikumaként számontartott váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium akkor induló nulladik, nyelvi előkészítő osztályába járt, majd a Technikum következő évben induló gimnáziumi osztályában folytatta tanulmányait. Nulladikban heti 18 órában németet tanult. Később ebből a nyelvből az ELTE-n posztgraduális képzésben társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács diplomát is szerzett, de nemcsak német, hanem angol nyelven is tolmácsolt, fordított. Kisgyermekkorában a család málnaföldjén kezdetben csak a kosarakat hordta, később már málnát is szedett, és gondosan rakosgatta egymás mellé az ezért kapott forintokat. Mivel a pénzzel mindig jól bánt, jelentkezett a Corvinus Egyetem közgazdász képzésére. Egy délután hazament, és szülei elé állva jelezte, hogy a „Közgázon” szeretne tanulni. Az akkor élelmiszerboltot és sörözőt üzemeltető szülei ezt örömmel fogadták, az egyetem mellett persze továbbra is sokat dolgozott pultosként a családi vállalkozásban. Az energetika már gyermekkorában felkeltette érdeklődését, elsőként akkor, amikor életében először szélerőműveket látott. Gondolta, milyen klassz dolog ez, mert abból „ingyen van az áram”. – Ma már persze tudom, hogy ez nem így van – jegyzi meg nevetve. Pályaválasztáskor remélte, hogy az egyetemen majd némi energiapiaci ismereteket is tanulhat majd, de csalódnia kellett, akárcsak a doktori képzés során, ahol ugyanakkor kutatási témája már az olaj- és gázipari vállalatok stratégiái lettek. Látva az olajipar misztikumát szeretett volna olajmérnöki diplomát szerezni, ezért doktori tanulmányai közben le is érettségizett fizikából, de több éven át hiába várta, hogy a Miskolci Egyetemen induljon ilyen képzés levelezőn, így végül Miskolcon olajmérnöki helyett anyagmérnöki diplomát szerzett. – Erre építve végeztem el később a Paks II. Akadémiát is, ezt minden Paks II.-es kollégának ajánlom – mondja.
2008-2013 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében energiapiaci kutatóként dolgozott, innen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkárságára került, ahol a hazai energiastratégiával foglalkozott. – 2014 kora őszén keresett meg Aszódi Attila, aki ismert már, mert a doktori disszertációtervezetem bírálója volt, hogy szüksége lenne egy közgazdászra a kormánybiztosságra, itt indult részemről a Paks II. projekt. 


Hugyecz Attila Vácon él. Felesége az általa sokszor tréfásan Magdikáknak szólított Liána projektvezető egy kapcsolószekrényeket előállító amerikai cégnél. 2024 elején házasodtak, így az idei év elején a lagzi szervezése mellett sok egyébre nem maradt idejük. Attila, aki egyébként 13 évesen már vakolatot vert kőműves édesapja mellett, 15 évesen pedig a családi vállalkozásban működő egyik boltot vezette, fiatal korában szívesen motorozott. Újabban a gazvágás a hobbija, itt kapcsol ki igazán. Miután bármit csinál, próbálja azt a lehető legmagasabb szinten művelni, itt sincs ez másképpen: profi gazvágó traktorral, ipari fűnyíróval és fűkaszával, ágdarálóval és megszámlálhatatlan kisgéppel gondozza nemcsak a saját, hanem – önkéntes alapon – a környék önkormányzati és MÁV-fenntartásban lévő területeit is.