Benke Boglárka egy ismerős javaslatára adta be jelentkezését az orvosi egyetem mellett a BME akkor induló környezetvédelmi szakára is. Mivel az előbbire nem, de az utóbbira felvették, a gyerekkori álma ugyan nem valósult meg, de hamar ráébredt, hogy nem a gyógyítás, hanem a környezetvédelem számára a megfelelő hivatás. Arra is rádöbbent, hogy a két szakma nem esik annyira távol egymástól, hiszen a környezetvédelem is az emberek egészségét szolgálja. 2004-ben diplomázott, pályafutását a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél kezdte. A hatósági eljárásokkal kapcsolatban itt szerzett tapasztalatai nagyon hasznosnak bizonyultak következő munkahelyén, a Paks II. Zrt.-nél, ahova 2012-ben környezetvédelmi főszakértőként nyert felvételt. Már ezt megelőzően is figyelemmel kísérte a Paks II. projektet, és szeretett volna részesévé válni. Tisztában volt azzal, hogy a szén alapú energiatermelés már a múlté, arra pedig, hogy a megújulók átveszik a szerepét, a (hosszú távú) energiatárolás megoldatlansága miatt még várni kell, így Magyarország számára egyetlen, környezetvédelmi szempontból is megfelelő megoldás maradt, az atomenergia. – különösen úgy, ahogy mi csináljuk.

A környezet megóvása iránti igény már gyermekkoromban belém ivódott, hiszen mérnökcsaládból származom, ahol mindenre kiterjedően – így ebben is – ügyeltünk a részletekre. Az internet térhódításával e témában is egyre több információhoz jutottam, de azokat az összefüggéseket, hogy a folyamatok milyen kölcsönhatásban vannak egymással, az egyetemen ismertem meg. A médiában általában csak olyan általánosságokról esik szó, hogy „gyűjtsd szelektíven a hulladékot”, „zárd el a csapot”, de arról, hogy egy termék az előállítástól a hulladékgyűjtőig, azaz egész életciklusában milyen hatásokat okoz a környezetünkre, csak az egyetemi tanulmányaim során tudtam meg többet.

A lehető legmodernebb, legbiztonságosabb erőművet fogjuk építeni és eközben azért is mindent megteszünk, hogy környezetbarát legyen – emelte ki a Vegyészeti, Sugár- és Környezetvédelmi Osztály környezetvédelmi szakterület vezetője. Feladata, hogy munkatársaival együtt gondoskodjanak arról, hogy a projekt során a környezetvédelmi előírások messzemenően érvényesüljenek. Az engedélyek többségének, így a 2020 júniusában benyújtott létesítésiengedély-kérelemnek is van környezetvédelmi szakasza, fejezete, de – mint Bogi kiemelte – fontos megjegyezni, hogy az egész projekt szempontjából alapvető fontosságú a környezetvédelmi hatástanulmány, ami a környezetvédelmi engedélyeztetés alapjául szolgált.

Ez a dokumentum igazolta, hogy a létesítmény nem gyakorol káros hatást a környezetre. A Paks II. projekt környezetvédelmi engedélye 2017. május 4-én vált jogerőssé. Az ebben foglaltakkal összhangban kell lennie minden további dokumentumnak és tevékenységnek. – Érdekes, izgalmas feladat az atomerőműépítés. Itt voltam már a környezetvédelmi megalapozó tanulmányok készítésekor. A környezetvédelmi hatástanulmány kétezer oldalas, komoly munka volt az összeállítása. Ennek során a teljességre törekedtünk, az volt a célunk, hogy a vonatkozó törvényi előírások, rendeletek utolsó paragrafusáig mindennek megfeleljünk. Alaposan, mindenre kiterjedően megvizsgáltuk a tervezett technológia környezeti hatásait. Egyértelműen kiderült, hogy az új blokkok nem fognak negatív hatást gyakorolni a környezetre.

– Tény, hogy mindent elkövettünk, hogy a hatásvizsgálatok messzemenően alaposak legyenek, megtettünk mindent a jogszabályok betartásáért és a közvélemény tájékoztatásáért. A környezetvédelmi engedély 21 oldalnyi előírást tartalmaz. Ennek jelentős részét a természetvédelmi témájú előírások teszik ki. A természetvédelmi feladatok igen sokrétűek a madármegfigyeléstől a növényi magvak begyűjtésén át a védett állatok áttelepítéséig.

Attól függetlenül, hogy ez egy barnamezős beruházás – tehát ipari területről beszélünk – mindent elkövetünk a természet megóvása érdekében.

– Bár egy hatalmas beruházásnál apró részletnek tűnik például egy széncinege élete, mi ezzel is foglalkozunk. Ahogy mi, ezek az apró állatok is részei a környezetünknek – fűzte tovább gondolatait Boglárka hozzátéve: egy atomerőmű építése éppen környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, amit jelez az is, hogy az új paksi blokkok évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszik majd elkerülhetővé. Ám véleménye szerint nem lenne teljes az összkép, ha eközben nem törődnének a szakemberek a részletekkel. A természetvédelmi törvény, amely mentén dolgoznak, igen szigorú elvárásokat fogalmaz meg. A védett állatok áttelepítését például képzettséghez köti a jogszabály, illetve azt is előírja, hogy a beavatkozással érintett növény- és állatfajok egyedei és származékai mind a magyar állam tulajdonát képezik.

A Vegyészeti, Sugár- és Környezetvédelmi Osztály által koordinált munka – amit az MVM ERBE Zrt. végez alvállalkozóként – folyamatos és eredményes. Sikeres a madárodúk kihelyezése, igen jelentős az odúk foglaltsága, nemcsak a széncinegék jelentek meg, de foglalt a vércseláda és a bagolyláda is – összegezte a környezetvédelmi szakterület vezetője.