Bejelentkezés
HU | EN

MVM Paks II. Zrt.

MVM Paks II. Zrt.

 
 

 GYIK

 
    • Miért van szükség új atomerőművi blokkok építésére?
      A Nemzeti Energiastratégia értelmében az energia-ágazatot úgy kell fejleszteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben garantálja az ország ellátásbiztonságát, támogassa a fenntartható fejlődést, tegye lehetővé a versenyképes árú energiaellátást és az össztársadalmi célok valósítását. Magyarországon az atomenergia az egyetlen olyan villamosenergia-termelő technológia, amely megbízhatóan (időjárási körülményektől függetlenül), ipari méretekben, károsanyag-kibocsátás nélkül működtethető, megfizethető áron termel villamos energiát, és a hosszú távú ellátásbiztonságot is szavatolni tudja.
       
      Az új atomerőművi blokkok építését az Energiastratégia megvalósítása jegyében készítjük elő. Magyarországon a következő évtizedekben számos elöregedő, rossz hatásfokú hagyományos (fosszilis, vagyis szén-, olaj- vagy gáztüzelésű) erőművet kell leállítani, a kieső kapacitásokat pedig pótolni kell. Ha nem cselekednénk, akkor Magyarországon 2030-ig körülbelül a felére csökkenne a nagyerőművi és kétharmadára a kiserőművi villamosenergia-termelés, így akár mintegy 7000 MW kapacitáshiány is fellépne. A meglévő paksi blokkok meghosszabbított üzemideje is csak a 2030-as évek közepéig biztosít erőművi forrást, akkor pedig hirtelen kellene pótolni a villamosenergia-termelésünk több mint 40 százalékát. Fontos tény továbbá, hogy a MAVIR Zrt. előrejelzése szerint várhatóan a jövőben is lassan, de folyamatosan növekszik a hazai villamosenergia-igény.
      A magyar villamosenergia-rendszerben 2030-ig tehát mintegy 7000 MW erőmű megépítéséről célszerű gondoskodni, ennek képezi részét a két új atomerőművi blokk. Mivel az atomerőművek létesítése rendkívül hosszú folyamat, szükséges volt megkezdeni a projekt előkészítését, hiszen csak a környezetvédelmi és telephely engedélyek megszerzése is évekbe telik.
       
      Az új atomerőművi blokkok létesítése nem kizárólag környezetvédelmi és gazdaságossági kérdés, ugyanilyen fontos az ellátásbiztonság is. A magyar villamosenergia-rendszerben az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokon kívül szükség van olyan erőművekre is, amelyek képesek az időjárástól függetlenül is villamos energiát termelni. Az atomerőmű ennek a követelménynek teljes mértékben eleget tesz. További érv az atomerőmű mellett, hogy a nukleáris üzemanyagból könnyen lehet több évre is elégséges készleteket felhalmozni, az üzemanyag kis helyen, jól és olcsón tárolható. Az atomerőművek működési költségében az üzemanyag (benne az urán) ára alacsony hányadot, csak mintegy 10%-ot képvisel. Emiatt az urán világpiaci árának változása csak kismértékben befolyásolja az atomerőműben termelt villamos energia költségét. A tervezett új blokkok elvárt üzemideje 60 év, ami hosszú távon garantálja az ellátásbiztonságot.
       
      Magyarország biztonságos és olcsó villamosenergia-ellátása szempontjából kockázatot hordoz a ma meglehetősen magas részarányt jelentő áramimport. A fogyasztás mintegy harmadát külföldi termelőktől szerezzük be, ráadásul nagyrészt széntüzelésű erőművekből, főként Ukrajnából, Lengyelországból és Csehországból.
       
      Fontos szempont, hogy az EU energiapolitikai törekvéseivel összhangban az atomerőmű működése károsanyag-kibocsátástól mentes, ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eleme. Az Európai Unió üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó törekvésének eszköze a környezetszennyező üzemek és erőművek működéséből származó szén-dioxid kereskedési rendszere. A széndioxid-kvóták ára az előrejelzések szerint (és az Európai Bizottság törekvései miatt) hamarosan emelkedésnek indul, ami jelentős növekedést hoz a szén- és gázerőművekben termelt áram költségében, vagyis az import nemsokára várhatóan jóval drágább lesz.
    • Hány blokkot terveznek?
      Magyarország a meglévő 4 db, egyenként 500 MW-os atomerőművi blokk mellé további két blokk építését tervezi, blokkonként 1200 MW-os bruttó villamos teljesítménnyel. Célszerű több blokk egy projekten belüli megépítése, mert így a beruházási költségek alacsonyabbak az egymástól függetlenül épülő blokkok költségeihez képest.
    • Hol épülnek az új blokkok? Miért ott?
      Az Országgyűlés döntése értelmében Pakson létesítik az új blokkokat, mivel itt megtervezett, előkészített, építési infrastruktúrával rendelkező terület található.
       
      A telephely felmért, több évtizedes adatsorok állnak rendelkezésre. Ezért az engedélyezési folyamat gyorsabb, olcsóbb, mint egy zöldmezős beruházásnál lenne. Pakson rendelkezésre áll a műszaki kultúra és a humán erőforrás, valamint a térség lakosságának támogatása is.
       
    • Milyen típusú blokkok épülnek?
      Az egyik legkorszerűbb, 3+ generációs, nyomottvizes blokktípus, amelynek tervezésénél elsődleges szempont volt a biztonság, valamint a gazdaságos üzemeltetés, és a 60 éves tervezett üzemidő. 
       
      A Paksra választott reaktortípus az 1200 MW egységteljesítményű ún. VVER-1200 (V491) típus, amely a Roszatom legújabb fejlesztése.  A szakemberek a hosszú évek óta kiválóan teljesítő VVER típusok tervezési, üzemeltetési eredményeit és tapasztalataikat használták fel a típus tervezésénél, növelve az energiatermelés és a biztonsági rendszerek hatékonyságát. A Paksi Atomerőmű működő (VVER-440 típusú) blokkjai is a „VVER-család” előző, második generációjához tartoznak.
       
    • Mik a megvalósítás technikai kockázatai?
      Az új atomerőművi blokkok létesítése elsősorban a kieső hagyományos – és idővel a működő paksi nukleáris – blokkok kiváltását célozza. Már az előkészítési szakaszban megnyugtatóan kezelünk minden lehetséges műszaki kockázatot, így például meggyőződtünk arról, hogy a Duna extrém magas vagy éppen alacsony vízállása, illetve a villamosenergia-rendszer szempontjából az egy helyre koncentrálódó termelői kapacitások sem okozhatnak problémát. A tervezett új blokkoknak éppenséggel fontos előnye, hogy koncentráltan, viszonylag kis területen megvalósítható, így nem veszi el a terület a természetes környezettől, vagy a mezőgazdasági termeléstől.
    • Mi fogja garantálni a biztonságos működést? Mi tudunk a tervezett biztonsági rendszerről?
      Az atomerőművek építését nemzetközi és hazai szervezetek egyaránt szabályozzák. A létesítés legfontosabb, megkerülhetetlen kritériuma a biztonság. A tervezett erőműben úgynevezett 3+ generációs reaktorok üzemelnek majd, amelyek a második generációs reaktorok továbbfejlesztései. A legnagyobb különbség a két generáció között a biztonságban van. Ennek oka, hogy a biztonsági rendszereket tovább bővítették, mivel olyan elemek is bekerültek a tervezési követelmények (tervezési alap) közé, amelyeket eddig nem vettek figyelembe a bekövetkezésük kis valószínűsége miatt. A tervezéskor kiemelten törekedtek a rendszerek egyszerűsítésére, különös hangsúlyt fektetve a súlyos balesetek megelőzésére, a lehetséges következmények csökkentésére. Ennek szellemében az új tervezésű blokkokba az alábbi korszerű megoldások épültek be, amelyek még egy feltételezett súlyos baleset során is megakadályozzák a radioaktív anyagok kijutását a környezetbe.
      • Passzív biztonsági rendszerek alkalmazása, amelyek nem igényelnek külső villamos betáplálást, így pl. egy ahhoz hasonló esemény során is képesek biztonságos állapotba hozni a blokkot, mint a 2011-es fukushimai földrengés és szökőár volt
      • Automatikus rendszerek alkalmazása; egyre kevesebb beavatkozás szükséges a kezelő személyzet részéről (sokkal kisebb az emberi hiba bekövetkezésének lehetősége)
      • Egyszerűbb rendszerek alkalmazása, csökkentve ezzel a meghibásodások lehetőségét
      • Korszerű, megnövekedett teherbíró képességű szerkezeti anyagok használata
      • Fejlettebb súlyosbaleset-kezelő rendszerek (a VVER-1200-as típusnál pl. a zóna a teljes leolvadás esetén is egy arra tervezett olvadékfogóban gyűlik össze, ahol biztosítható a megfelelő hűtés)
      • Az esetleges külső események még inkább széleskörű figyelembevétele a tervezés során (műszaki megoldások alkalmazása az olyan események kezelésére, mint pl. a földrengés, a repülőgép becsapódás, elárasztás, vagy a tűzesetek)
      • Egy biztonsági funkciót több, egymástól térben is elszigetelt rendszer lát el, így ha az egyiket éppen karbantartják, egy másik pedig meghibásodik, a biztonsági funkciót még akkor is zavartalanul el tudja látni a megfelelő rendszer
    • Mikor indul a termelés?
       
      Az új blokkok a tervek szerint 2025 és 2026 között kezdhetik meg az üzemszerű működést.
    • Meddig szól majd a működési engedély?

      A lefolytatott vizsgálatok és a korábbi erőművek tervezési tapasztalata lehetővé teszi, hogy az új atomerőművi blokkokat 60 éves üzemidőre tervezzük.

    • Mekkora lesz a termelési kapacitás?
      A tervezett blokk névleges bruttó villamos teljesítménye 1200 MW, így a két blokk összteljesítményét 2400 MW-ra tervezzük.
    • Milyen lesz a magyar beszállítók aránya?
      A magyar-orosz államközi szerződés aláírásakor lefolytatott tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy törekednek a 40%-os hazai beszállítói arány elérésére. A tervezett új atomerőművi blokkok létesítése az évszázad ipari beruházása lehet Magyarországon, számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint az oktatásban is nagy számban teremthet munkahelyeket. Folyamatban van a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása és adatbázisba történő rögzítése. Elsősorban olyan tőkeerős, a megfelelő szellemi és fizikai dolgozói állománnyal rendelkező vállalkozások jelentkezését várjuk, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselő részfeladatokat láthatnak el a tervezett létesítésben.
    • Hogyan befolyásolta a fukushimai baleset a biztonsági követelményeket?

      A nukleáris iparág, illetve a felelős nemzetközi atomerőmű-üzemeltetők évtizedek óta dolgoznak a nukleáris biztonság folyamatos fejlesztésén. A fukushimai atomerőmű-baleset miatt az Európai Unióban az egyes atomerőművi blokkokon elvégzett úgynevezett Célzott Biztonsági Felülvizsgálatok nem tártak fel jelentős hiányosságokat. A Paksi Atomerőmű esetében gyakorlatilag olyan fejlesztési, további biztonságnövelési lehetőségeket javasoltak, amelyeket a magyar szakemberek már eleve terveztek, és amelyeket a társaság saját forrásaiból képes megvalósítani.

      A hazai és nemzetközi nukleáris biztonsági előírások, szabályzatok jelentősen szigorodtak Fukushimát követően, a létesítendő új blokkok azonban a legkorszerűbb típusok közé tartoznak, magas biztonsági színvonaluknak köszönhetően megfelelnek a szigorúbb szabályozásnak is.

    • Lesz-e szükség áramimportra, ha megépül az új atomerőmű?
      Előzetes számítások alapján a magyar villamosenergia-rendszerben 2016-ban  beépített erőművi villamos teljesítőképességnek 2031-re már csak 62%-a áll majd rendelkezésre. Az új atomerőművi blokkok üzembelépésével teljes egészében kiegyenlíthető lesz a 2020-as évekre prognosztizált nagy, hagyományos (fosszilis) erőművi kapacitások leállásának hatása.
       
      A magyar villamosenergia-felhasználás harmada ma importból származik, az erőművek jövőbeli kiöregedésével és várható leállásával ennek növekedésével nézünk szembe. Az új blokkok üzembelépésével elérhető ezen import visszaszorulása. Az új blokkok döntően a magyar igények kielégítését, az import mérséklését, akár kiváltását, ezáltal az ellátásbiztonság javítását célozzák. Az új blokkok további előnye, hogy várhatóan évszázadunk végéig képes lesz az ország szén-dioxid-mentes villamos energiával való ellátására.
    • Ha megépülnek az új blokkok, mi lesz a régiekkel?
      A Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő 4 blokkjának állapota – köszönhetően a gondos üzemeltetési és karbantartási gyakorlatnak, illetve a számos felújításnak és biztonságnövelő intézkedésnek – lehetővé teszi az eredetileg 30 évre tervezett üzemidő 20 évvel történő meghosszabbítását, figyelembe véve mindenekelőtt a biztonságos üzemeltetést. Ez azt jelenti, hogy a blokkokat – amennyiben a 4. blokk is megkapja az üzemidő hosszabbítási engedélyt – 2032 és 2037 között kell leállítani.
    • Mi történik, ha nem épülnek meg az új blokkok?
      Az új atomerőművi blokkok létesítésének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy – saját villamosenergia-termelés híján – a szomszédjaitól, vagy még távolabbi villamosenergia-termelőktől függjön. Az Országgyűlés éppen ezért szavazta meg a Nemzeti Energiastratégiát, és fektette le benne az „atom-szén-zöld” forgatókönyvet, amely a villamosenergia-ellátásban hosszú távon mindhárom energiaforrásnak szerepet szán.
       
      Előzetes számítások alapján a magyar villamosenergia-rendszerben 2016-ban  beépített erőművi villamos teljesítőképességnek 2031-re már csak 62%-a áll majd rendelkezésre. Az importfüggőség túlzott növekedésének elkerülése érdekében a kieső kapacitásokat pótolnunk kell, továbbá az enyhe, de folyamatos villamosenergiafelhasználás-növekedést is ki kell tudnunk elégíteni.
      A Nemzeti Energiastratégiában kitűzött cél szerint hosszabb távon nulla körüli export/import szaldóra törekszünk, azaz célunk az, hogy a magyarországi fogyasztáshoz szükséges villamos energiát magyar erőművekben állítsuk elő.
       
      Amennyiben az új blokkok nem épülnek meg, súlyos kapacitáshiányra, rendkívüli mértékben növekvő és Európában páratlan mértékű importra kell felkészülnünk. Mindez érdemben rontaná hazánk ellátásbiztonságát és versenyképességét is.
    • Rendelkezésre áll-e elegendő üzemanyag az új blokkok számára is?
      Igen. Oroszországon kívül Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok is szállít az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőelemeket. Ráadásul a nukleáris üzemanyagból könnyebben lehet akár évekre elégséges készleteket felhalmozni: a Paksi Atomerőmű jelenleg két évre elegendő üzemanyagot raktároz egy nagyobb szoba méretű területen, és ez a készlet szükség esetén könnyen növelhető.
    • Mi a garancia arra, hogy a tervezett határidők és a tervezett költségigények betarthatóak lesznek?
      Az utóbbi évek atomerőmű-építési projektjeinél előfordult problémák tanulságait itthon is le kell vonni, az ott megismert kockázatok figyelembe vételével megfelelően elő kell készíteni a beruházást. A szükséges engedélyek időben történő beszerzése, valamint a beruházó és a kivitelező felelősségi köreit egyértelműen rögzítő, körültekintően megkötendő szerződések hivatottak szavatolni, hogy a határidők és a költségigények a tervezettek szerint alakuljanak.
    • Hogyan befolyásolná az új blokkok felépítése a megújuló energiaforrások hazai alkalmazását?

      Az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégia elfogadásával, és a benne lefektetett „atom-szén-megújuló” forgatókönyvvel is kinyilvánította, hogy a megújuló energiaforrásokra is nagy hangsúlyt kíván fektetni a jövőben.

      Az új atomerőművi blokkok létesítése szilárd, biztonságos alapot szolgáltathat Magyarország villamosenergia-ellátásához. Nem hátráltatja, hogy a megújuló energiatermelés kiváltson elavult, környezetszennyező, üvegházhatású gázokat kibocsátó hagyományos erőműveket. Sőt, éppen hogy lehetővé teheti, hogy a rugalmatlanul termelő megújulók a jelenleg nem üzemelő gyors indítású gázerőművek kiegyensúlyozó kapacitására építve csökkentsék a környezetterhelést.
    • Várható új munkahelyek megteremtése a beruházás révén? Lesznek új munkalehetőségek?
      Igen, az új blokkok létesítése az évszázad beruházása lehet, számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint az oktatásban is nagy számban teremthet munkahelyeket. Megkezdtük a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítását. A magyar és az orosz fél e téren a 40%-os hazai beszállítói arány elérésére törekszik.
       
      Úgy számolunk, hogy az atomerőművi blokkok létesítése csúcsidőben mintegy nyolcezer embernek ad majd munkát, valamint további 10-15 ezer munkahely létesülhet a kapcsolódó feladatoknak és munkáknak köszönhetően országszerte. A világszerte elismert magyar nukleáris szakemberekkel, oktatókkal közösen kidolgoztunk a szakképzéssel és szakirányú felsőoktatással kapcsolatos terveket. Határozott meggyőződésünk, hogy az új blokkok létesítéshez és üzemeltetéshez is rendelkezésre áll majd elegendő számú tapasztalt magyar munkaerő.
    • Ha Németország lemondott az atomenergiáról, mi miért ragaszkodunk hozzá?
      Minden országnak jogában áll meghatározni, milyen energiahordozó felhasználásával állít elő villamos energiát. Németország évtizedeken át jórészt szénből, földgázból és atomenergia alkalmazásával állította elő az országban felhasznált villamos energiát, s a 2000-es években a megújuló energiaforrások állami támogatását, az iparág megerősítését is célul tűzte ki, s ennek köszönhetően egyre több nap- és szélerőmű épült az országban. A sajnálatos fukushimai atomerőművi balesetet követően, 2011-ben – belpolitikai célokat is követve – a német kormány úgy határozott, 2022-től végleg leállítja az országban működő atomerőműveit. A német kormány tervei szerint az atomerőművekben termelt áramot részben megújuló energiaforrások felhasználásával pótolja majd, s ehhez az azt megelőző évekhez hasonlóan (kötelező átvételi árak formájában) jelentős állami támogatást is nyújt. A német villamosenergia-fogyasztók (és egyben szavazópolgárok) úgy döntöttek, hajlandóak lemondani a villamos energiát olcsón termelő atomerőművekről, s a jelenleg a nagykereskedelmi piaci árnál jóval magasabb önköltségű megújuló energiaforrások, mindenekelőtt a nap- és szélenergia támogatására hajlandóak pénzt áldozni. A kiskereskedelmi villamos energia árába ezért Németországban beépül egy jelentős zöld támogatási elem (ez a magyar lakossági villamosenergia-ár mértékének körülbelül fele, kb. 20 Ft/kWh), s ennek is köszönhető, hogy a német lakossági villamosenergia-ár a magyar árnak körülbelül a kétszerese, 90 Ft/kWh. Ez jelentős részben a német megújulóenergia-támogatás következménye.
       
      Másrészről meg kell említeni, hogy a német villamosenergia-rendszer sem képes már a jelenlegi megújulóenergia-kapacitást (szél- és naperőműveket) nehézségek nélkül befogadni. Minden EU-s tagállamban alapelv, hogy az ország villamosenergia-fogyasztását a villamosenergia-termeléssel egyensúlyban kell tartani, ami Németországban a szélerőművek és napelemek változó és nagy kilengéseket mutató termelésének köszönhetően csak külföldi segítséggel tud megvalósulni. Azokban az órákban, amikor a német szél- és naperőművek is termelnek, a német rendszerirányító sokszor nem képes egyensúlyba hozni a német villamosenergia-termelést és -fogyasztást. Ennek oka, hogy a megújuló forrásból előállított villamos energiát a rendszerirányító köteles elsőbbséggel átvenni (kötelező átvétel), a többi erőmű termelését pedig nem tudja ennek megfelelő mértékben csökkenteni. Amennyiben az országos áramtermelés meghaladja a fogyasztást, úgy a megújulókon kívüli erőművek (jórészt gáz-, de többször szénerőművek) teljesítményének csökkentésére kerül sor. Mivel technológiai okokból ez a csökkentés (ún. leszabályozás, vagy visszaterhelés) nem az erőmű teljes teljesítménytartományában (0-100%) valósítható meg, előfordul, hogy az országos termelés a szabályozható erőművek legnagyobb visszaterhelése esetén is meghaladja a fogyasztást. Ekkor a fizika törvényeinek megfelelve a villamos energia „kifolyik” Németországból, s ezen felesleg villamos energia kiszabályozásával a szomszédos országok rendszerirányítói kénytelenek megbirkózni. Ekkor, azaz a villamos energia német túltermelése idején időnként előfordul az is, hogy a nagykereskedelmi villamosenergia-árak negatívba fordulnak, azaz a hagyományos erőművek (a megújulók nem!) fizetnek azért, hogy átvegyék tőlük az áramot. Ellenkező esetben, azaz amikor a szél- és naperőművek termelése minimális, úgy Németország sokszor nem képes az országos fogyasztásnak (terhelésnek) megfelelő villamos energiát határain belül megtermelni, s villamosenergia-importra szorul.
       
      Ilyen folyamatok – negatív árak, a villamosenergia-árak nagymértékű volatilitása, kiszámíthatatlan árkörnyezet – mellett a befektetők nem építenek erőművet, s a megújuló energiák rendszerintegrálásához szükséges háttérkapacitások nem épülnek meg. Hosszú távon ez komoly ellátásbiztonsági problémát okozhat.
       
      Meg kell említeni továbbá, hogy a szabályozható (le- és felterhelhető, jellemzően szén- és gáztüzelésű) erőművek teljesítményének változtatása miatt az erőművek gyakran az optimálistól eltérő terheléssel üzemelnek,  s ez növeli a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást is.
       
      A német energiapolitikai döntésnek, az atomerőművek leállításának és a megújuló energiaforrások támogatásának tehát vannak következményei. A megújuló energiaforrások támogatása bizonyos szempontból megfelel ugyan a klímaváltozás elleni küzdelem iránti elköteleződésnek, azonban nem felel meg egy másik energiapolitikai célnak, a versenyképes energiaellátás célkitűzésének, s az ellátásbiztonság is csorbát szenvedhet. A 2011-ben elfogadott magyar Nemzeti Energiastratégia szerint a magyar energiapolitika célja nem csak az, hogy az energiarendszer klímabarát legyen, hanem az is, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságos, folyamatos legyen és az is, hogy a villamos energia versenyképes áron álljon a fogyasztók rendelkezésére. Az atomerőművek mindhárom fenti célkitűzésnek megfelelnek, hazánk ezért döntött a jelenlegi paksi atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartása, azaz két új blokk építése mellett.
    • Milyen biztonsági rendszer garantálja, hogy Pakson nem következhet be a csernoblilihoz vagy a fukushimaihoz hasonló katasztrófa?

      Csernobil esetében elsősorban a reaktor típusa, Fukushima esetében pedig a természeti eredetű veszélyekre való tervezés hiányossága vezetett katasztrófához. Mind a kettő erőmű az ún. második generációhoz tartozik, csakúgy, mint a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkja, azonban a csernobili atomerőmű teljesen más technológiájú, mint a Pakson üzemelő. A csernobili atomerőműben grafitmoderálású reaktorok működtek, az ott végbement eseményekhez hasonló baleset a paksi könnyűvizes (vízmoderálású) atomerőművekben a fizika törvényei alapján nem történhet meg. A csernobili atomerőmű nem rendelkezett védőépülettel (ún. konténmenttel) sem, ami egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén magában tartja a radioaktív anyagok legnagyobb részét. A Paksi Atomerőmű rendelkezik hasonlóval, az új blokkokat pedig még biztonságosabb, kettős falú konténment védi majd.

       
      Fukushimában könnyűvizes reaktorok szenvedtek balesetet az extrém nagy erejű földrengés hatására fellépő szökőárnak köszönhetően. Ez elkerülhető lett volna a tervezés alapjául vett földrengés mértékének konzervatívabb módon történő megbecslésével, amelyet elősegített volna, ha a nukleáris biztonságért felelős felügyelő hatóság, valamint a japán atomerőmű üzemeltetője megfelelően független egymástól. Ez a két szervezet Magyarországon megfelelően külön van választva. A Paksi Atomerőmű a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ráadásul a fukushimainál jóval fejlettebb balesetkezelő rendszerrel rendelkezik (ilyen pl. a baleset következtében a vízből keletkező, robbanásveszélyes hidrogén megkötésére szolgáló ún. hidrogénégető rendszer). A fukushimai események után az Európai Unióban elvégzett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (elterjedtebb nevén a "stressz-teszt") eredménye rámutatott, hogy a folyamatos biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhetően a paksi blokkok a ma üzemelő atomerőművekre vonatkozó legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelnek. A létesítendő új blokkok az egyik legkorszerűbb nyomottvizes típust képviselik, amely jelentősen megnövelt számú, hatékony biztonsági rendszerrel és berendezéssel van ellátva, így a korábbi konstrukciókhoz képest többszörös védelmet nyújt többek között a Magyarországon egyébként is kis valószínűségű földrengés, árhullám, sőt még akár repülőgép becsapódás ellen is, ráadásul sokkal nagyobb hatású veszélyeztető tényezők hatásainak is biztonsággal ellen tud állni, mint a második generációs atomerőművek. Az új atomerőművi blokkok biztonsági rendszeréről bővebben „Az új blokkok” címszó alatt olvashat.
    • Fogják-e hasznosítani a hűtővízben maradó energiát?

      A turbinából a kondenzátorba jutó ún. fáradt gőznek már annyira alacsony a hőmérséklete és a nyomása, hogy munkavégzésre már nem hasznosítható. Ahhoz, hogy ismét munkát lehessen végezni vele, először le kell kondenzáltatni, majd a közeget víz halmazállapotban a gőzfejlesztőbe juttatni, hogy ismét munkavégzésre alkalmas állapotba kerülhessen. A kondenzáció a hűtővíz – gyakran folyó, tó, tenger vize – segítségével történik, a fáradt gőz a hőátadó felületeken keresztül átadja maradék hőenergiáját a hűtővíznek, és víz fázisba kerül. A hűtővíz hőmérséklete eközben 5-10°C-ot melegedik, azonban ezzel a hőmérsékletemelkedéssel is túl alacsony lesz a hőmérséklete ahhoz, hogy gazdaságosan kinyerhető legyen belőle energia.

      Pakson az erőműből kilépő hűtővíz szintje árvízvédelmi megfontolások miatt a Duna vízszintjéhez képest jelenleg is magasabban van, és az új blokkoknál is magasabbra tervezzük. Így ezt a magasságkülönbségből származó helyzeti energia különbséget egy vízturbinával ellátott ún. rekuperációs erőművel lehetne hasznosítani.
    • Biztonságos-e a jelenleg üzemelő 4 blokk?
      Igen, és ezt nem csak mi mondjuk, hanem a hazai iparágtól és Magyarországtól független szervezetek – például az Európai Uniós szakértők, akik az ún. Célzott Biztonsági Felülvizsgálat nemzeti jelentését felülvizsgálták. Az egyik legalaposabb vizsgáltnak találták a magyart, az atomerőművet pedig az egyik legjobban megfeleltnek az összes európai blokk közül. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű a Duna extrém magas és extrém alacsony vízállásán túl számos más lehetőség mellett is biztonságosan üzemeltethető.

      A Paksi Atomerőmű szakemberei szinte a kezdetektől folyamatosan bővítették, fejlesztették az erőmű biztonságát. A közvélekedéssel ellentétben ez az atomerőmű, ezek a blokkok már nem azok, amelyeket harminc évvel ezelőtt üzembe helyeztek, bármelyik hasonló korú nyugat-európai atomerőmű műszaki-biztonsági színvonalának megfelelnek.
    • Mekkora az erőmű önfogyasztása?
      Az erőmű nagyteljesítményű szivattyúi (pl. a primerköri fő keringtető szivattyúk, a szekunderkör tápvíz szivattyúi, a kondenzátor hűtővíz szivattyúi), valamint a különböző erőművi rendszerek, berendezések fogyasztása miatt az új blokkoknak várhatóan 5-7%-os önfogyasztása lesz, ami nagyságrendileg megegyezik a jelenlegi blokkok önfogyasztási arányával. Ez egy 1200 MW-os blokk esetében 60-84 MW önfogyasztást jelent.
    • Megoldott-e a képződő radioaktív hulladékok kezelése?
      Az atomerőművek működése során a megtermelt villamos áram mellett - mintegy melléktermékként - radioaktív hulladékok és elhasznált (kiégett) fűtőelemek is képződnek. Az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról meghatározása alapján radioaktív hulladéknak nevezzük a további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyagokat, amelyek sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhetők közönséges hulladékként.
       
      A magyar jogrend - a nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve - a radioaktivitás szintje (hőfejlődés mértéke) és a hulladék élettartama alapján kis, közepes és nagy aktivitású, ezen belül pedig rövid- és hosszú élettartamú hulladékokat különböztet meg. A 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet szerint kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a radioaktív hulladék, amelyben a hőfejlődés az elhelyezés (tárolás) során elhanyagolható, míg nagyaktivitású hulladékról beszél abban az esetben, ha a hőtermelést már a tárolás (elhelyezés) tervezése és az üzemeltetés során is figyelembe kell venni. Bár a jogszabály a hulladékban található radioizotóp(ok) aktivitás-koncentrációja és a mentességi aktivitás-koncentráció alapján konkrét határt húz a kis és közepes aktivitású hulladékok között, a nukleáris iparra jellemző konzervatív mérnöki szemléleten alapuló hulladékkezelési gyakorlat során a két hulladékkategória kezelése és tárolása a szigorúbb előírásokat figyelembe véve együttesen történik azért, hogy a radioaktív hulladék hosszú távon biztosan ne veszélyeztesse sem a lakosságot, sem a természeti környezetet. A jelenleg elfogadott nemzetközi biztonsági filozófia alapján a rövid élettartamú (felezési idejű) hulladékok elhelyezésére a felszínen vagy annak közelében kialakított tároló típusok is elegendőek, míg minden más esetben a geológiai elhelyezést kell alkalmazni.
       
      Ennek megfelelően Magyarországon a kis és közepes aktivitású hulladékokra Bátaapáti térségében, a föld alatt kialakításra került a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, amelynek bővítésével hazánk elegendő kapacitással rendelkezik majd a jelenleg üzemelő és a tervezett atomerőművi blokkok teljes hulladékmennyiségének végleges elhelyezésére is.
       
      Nem szabad azonban megfeledkeznünk a nagyaktivitású hulladékokról és a kiégett fűtőelemekről sem, ugyanis esetükben az eltérő tulajdonságaik (hőfejlődés, hosszú élettartam) miatt szigorúbb feltételek betartása mellett és hosszabb ideig kell biztosítani a bioszférától való hatékony izolációt. A kiégett fűtőelemek kezelésére alapvetően két megoldás létezik: (1) a fűtőelemek végleges elhelyezése egy úgynevezett mélygeológiai tárolóban vagy (2) ezek reprocesszálása, azaz újrahasznosítása és az újrahasznosítás során keletkezett nagyaktivitású hulladékok mélygeológiai elhelyezése. Ennek megfelelően 2014-ben folytatódott a mélygeológiai tároló lehetséges telephelyének kutatása, ami a nemzetközi gyakorlatban is a legbiztonságosabb lehetőségként nyilvántartott elhelyezési megoldás.
       
      Az eddig ismertetett radioaktív hulladékok és elhasznált üzemanyagok biztonságos és megnyugtató módon történő tárolásáért, a hazai radioaktívhulladék-tárolók kialakításáért és üzemeltetéséért valamint a hulladékkezelés koncepciójának kidolgozásáért az 1998. július 2-án létrehozott és az OAH felügyelete alatt működő Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság felelős, amely az Európai Unióban működő gazdasági formákhoz igazodva 2008. január 7. óta Közhasznú Nonprofit Kft-ként látja el a külön jogszabályban meghatározott feladatait.
    • Várhatóan hogyan alakul a következő évtizedekben a globális atomerőművi villamosenergia-termelés?
      A Nemzetközi Energiaügynökség 2015-ben kiadott előrejelzése (World Energy Outlook 2015 FACTSHEET) szerint 2040-ig több mint 70 százalékkal nőhet majd a világ villamos energia felhasználása. A nukleáris energiatermelés részaránya 2030-ig stabil maradhat, ugyanakkor abszolút értékben több mint 60 százalékkal bővülhet.
    • Mennyibe kerül egy atomerőművi beruházás?
      A magyar-orosz hitelszerződésben szereplő 10 milliárd eurós hitelkeret a beruházás költségének 80%-át biztosítja, a fennmaradó 20%-ot a magyar fél saját forrásból teremti elő. A piacinál kedvezőbb, sávos kamatozású hitel futamideje 30 év, a törlesztés megkezdése az üzembe helyezés után esedékes
       
      A hagyományos erőművekhez képest az atomerőművek beruházási költsége nagyobb, viszont az üzemeltetési költsége jóval kisebb, ezért hosszú távon rendkívül versenyképes technológia.
       
      A villamos energia termelői ára (hosszú távú határköltsége, €/MWh) különböző típusú erőművekben, 2019-ben kezdődő beruházással, 10%-os megtérüléssel számolva az alábbi ábrán látható:

       

      grafikon.png

      Rövidítések:
      · O&M = operation and maintenance, üzemeltetés és karbantartás
      · OCGT = open cycle gas turbine , nyíltciklusú gázturbina
      · CCGT = combined cycle gas turbine , kombináltciklusú gázturbina
      · CCS = carbon capture and storage, széndioxid leválasztás és tárolás
      · IGCC = integrated gasification combined cycle, integrált szénelgázosításos kombinált ciklus.
       
      Forrás: A villamos energia termelés költségei, Egyesült Királyság Kormánya, Energia és Klímaváltozási Minisztérium, 2013. július
                  Hivatkozás a forrásra
    • Hogyan befolyásolta a fukushimai baleset a költségszintet?
      A fukushimai baleset rengeteg tanulsággal szolgált az atomerőművi biztonsággal kapcsolatban, világszerte megtörténtek a szükséges felülvizsgálatok és újraértékelések, a működő atomerőművekben bizonyos esetekben átalakításokat is végrehajtottak, mint pl. elárasztás elleni védelmek kialakítása, dízelgenerátorok védelmének növelése, vagy – mint a paksi blokkok esetében – a pihentető medence hosszú távú hűtésének a biztosítása. Ezek költsége azonban elhanyagolható egy atomerőmű beruházási költségéhez képest. A napjainkban épülő blokkok a korábbi atomerőművi generációk blokkjaihoz képest jelentős számú biztonsági újítással rendelkeznek, aminek köszönhetően egy, a fukushimai kettős környezeti katasztrófához hasonló esemény esetén azok megvédenék a blokkot a károsodástól. Fontos hangsúlyozni, ezek a berendezések már a fukushimai baleset előtt is alapkövetelmények voltak az új típusú erőművekben, tehát nem jelentenek további költségnövekedést.
    • Melyek az MVM Paks II. Zrt. legfontosabb feladatai?
      Társaságunk legfontosabb feladatai közé tartozik a létesítés kereteinek meghatározása, így a műszaki és kereskedelmi feltételek rögzítése. Szakmai elemzéseket kell végezni a környezeti hatásokról, a 2020 utáni évekre vonatkozó fogyasztói igények alakulásáról, a regionális energiapiacról, illetve a szükséges rendszerszintű szabályozási és hálózatfejlesztési igényekről. A projektmunka fontos elemét képezi a telephelyi, környezetvédelmi, vízjogi és létesítési engedélyek megszerzése, a jogharmonizációs kérdések, valamint a regionális gazdasági és társadalmi hatások vizsgálata is. További feladatunk a lehetséges hazai beszállítók azonosítása és tájékoztatása, hogy elérhessük a célul kitűzött 40 százalékos beszállítói arányt, amely hatalmas lehetőség a magyar vállalkozások számára.
      A társaság nem rendelkezik az alaptevékenységéből származó, önálló bevételi forrással. Az alaptőkét képező 47,1 milliárd forint a cég alaptevékenységébe tartozó feladatok finanszírozását szolgálja.
    • Mit lehet tudni a hitelmegállapodásról?

      A kedvező paraméterekkel rendelkező magyar-orosz hitelmegállapodás részleteit a Magyar Közlöny 2014. július 3-án megjelent 91. száma tartalmazza (a törvény az interneten is elérhető itt: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=170314.276744 ). A 2014. évi XXIV. törvény szerint Oroszország legfeljebb 10 milliárd euró összegű állami hitelt biztosít Magyarország számára a két új paksi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. Ez a hitel a költségek 80%-át fedezi és 2014-2025 között használható fel. A visszafizetés 21 éven keresztül történik. A törlesztés megkezdése a két új blokk üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes. A visszafizetés az alábbiak szerint történik:

       
      Időszak
      A visszafizetendő mennyiség
      Kamat mértéke
      Az első törlesztő részlet visszafizetéséig
      -
      3,95%
      A visszafizetés első 7 évében
      A ténylegesen felhasznált összeg 25%-a, 14 egyenlő összegű részletben
      4,50%
      A visszafizetés második 7 évében
      A ténylegesen felhasznált összeg 35%-a, 14 egyenlő összegű részletben
      4,80%
      A visszafizetés utolsó 7 évében
      A ténylegesen felhasznált összeg 40%-a, 14 egyenlő összegű részletben
      4,95%
       
       
      Előzetes bejelentést követően a hitel keretében felvett bármely összeg névértéken és további díjak nélkül bármikor előtörleszthető.